Új fegyverbeszerzési alapot terveznek az európai vezetők, miután még az Európai Bizottság 800 milliárd eurós újrafegyverkezési tervét sem találják elégségesnek az orosz fenyegetés elrettentésére. Az mechanizmus nem csak a döntéshozást gyorsíthatná fel, de a résztvevőket is mentesítené az EU adósság korlátaitól, és maga tudná szétosztani, hogy hova telepítsék az eszközök többségét.
„Magyarország számára elfogadhatatlan a kettős mérce és a politikai szempontok megjelenése az uniós források elosztásában” – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Európai Tanács kohéziós ügyekért felelős minisztereinek találkozója előtt. Hangsúlyozta: hazánk támogatja az erős kohéziós politika fenntartását 2027 után, ugyanakkor csak külön nyilatkozattal csatlakozik a következtetésekhez.
Az Európai Tanács e heti csúcstalálkozója után, ahol a tagállamok gazdasági versenyképesség növeléséről és beruházásösztönző intézkedésekről állapodtak meg, a jövő héten is eseménydús napok várnak az EU intézményeire. Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos Budapestre látogat, Ursula von der Leyen találkozik a tagállamok EU-nagyköveteivel, míg Henna Virkkunen és Wopke Hoekstra több kiemelt szakmai fórumon vesznek részt. A hét egyik kulcsmomentuma lehet a párizsi csúcstalálkozó, ahol a tagállamok vezetői Ukrajna jövőjéről és egy esetleges európai békemisszióról is egyeztetnek.
Az uniós vezetők a csúcstalálkozón három kiemelt gazdasági célt határoztak meg: az energiaárak csökkentését, a versenyképesség növelését és a tőkepiaci unió elmélyítését. A vállalkozások terheinek mérséklése érdekében a bürokrácia visszaszorításáról is döntöttek, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A befektetések ösztönzése érdekében olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek hatékonyabbá teszik az európai megtakarítások mozgósítását és a pénzügyi piacok integrációját. Az ipar zöld átállása és az energiafüggetlenség szintén hangsúlyos téma volt, amelyre a vezetők összehangolt válaszokat ígértek. A fosszilis energia korszaka pedig hamarosan véget ér Európában – ismertette António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki uniós csúcs utáni sajtótájékoztatójukon.
Az Európai Bizottság az utolsó pillanatig formálgatta a közös újrafegyverkezési stratégiát, ami a kontinens védelmét igyekszik minél hamarabb garantálni. A beszerzések nagyobb részének kötelezően saját gyártóktól kell beszerezni, és a közös kölcsön felvételéhez az unió szövetségesei is csatlakozhatnak.
Magyarország az egyetlen tagállam, amely egyelőre nem hajlandó megszavazni, hogy az Európai Bizottság és Ukrajna között folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások. Emiatt pedig egyre többen vetnék be a tanácsi szavazati jog felfüggesztésével járó 7. cikk szerinti, uniós atombombaként emlegetett eljárást.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az adószabályok egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági előterjesztést, amelynek célja az uniós versenyképesség javítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A döntés az átláthatóbb és hatékonyabb adózási környezet kialakítását célozza, különös tekintettel a vállalatok bejelentési kötelezettségeinek mérséklésére, az elavult szabályok megszüntetésére és az uniós adójogszabályok egyértelműsítésére.
Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy az EU közös kötvénykibocsátás révén finanszírozza a tagállamok fegyvervásárlásait, azonban kizárólag európai gyártóknál indíthatnának beszerzéseket. A kontinens fegyvergyártóinak részvényei gyorsan kilőttek a hírre: a Rheinmetall ezzel már az év eleje óta már 90 százalékos pluszban van, a Thales, a Leonardo és a Gripeneket gyártó Saab is a mai nyertesek között.
Az uniós csúcson végül mind a 27 tagállam támogatásával ment át az a történelmű jelentőségű döntés, hogy az Európai Unió a jövőben a védelempolitikában és fegyverkezés területén is jobban összefog, valamint megnyitja a lehetőséget, hogy a tagországok az EU-s költségvetéséből is fizethessenek hadi beruházásokat. Az újabb integrációs lépésről viszont elirányította a reflektorfényt, hogy Magyarország egyedüliként nem támogatta az unió Ukrajna melletti kiállását. A csúcs után az európai vezetők a magyar kormány izolációjáról beszéltek, de az együttműködés így is szorosabb lehet: egyre inkább megszokhatjuk a hajlandók koalíciója kifejezést.
Az Európai Unió vezetői rendkívüli csúcstalálkozón hagyták jóvá a ReArm Europe nevű védelmi beruházási tervet, amely akár 800 milliárd eurónyi forrás mozgósítását is lehetővé teszi az elkövetkező öt évben. A cél az európai védelmi ipar fejlesztése, a stratégiai függőségek csökkentése és a kulcsfontosságú katonai képességek – például rakétavédelem, dróntechnológia és kiberbiztonság – gyors megerősítése. A csúcson Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak, de míg a védelmi fejlesztések ügyében egység mutatkozott, Magyarország továbbra is ellenzi az újabb pénzügyi segítségnyújtást Kijev számára.
A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson már módosítottak az eredeti zárónyilatkozat-tervezeten: Robert Fico szlovák kormányfő kezdeményezésére bekerült a szövegbe, hogy az Európai Bizottság tárgyalásokat kezd Pozsony és Kijev között az ukrajnai gáztranzitról. Fico korábban vétóval fenyegette meg a tanácsi szavazást, de ezzel vélhetően áldását adhatja a védelmi képességek és Ukrajna támogatását megerősítő döntésre. Eközben még nem látszik, hogy az EU vezetői engednének a szintén blokkolást belengető magyar kormányfő kérésének.
Bár a szerda esti Macron–Orbán-találkozó után nem adtak ki közleményt, másnap Orbán Viktor X-bejegyzéséből már kiderült, miről beszéltek a felek, amit megerősített a Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is. A magyar kormányfő szerint a francia államfővel egyetértettek abban, hogy a tagállamok védelmét meg kell erősíteni. A találkozó jelentőségét növeli, hogy Európa vezetői közben fokozott Ukrajna-támogatásról dönthetnek Brüsszelben.
A csütörtöki Európai Tanács csúcstalálkozója előtt mindenki arra kíváncsi, hogy vajon Magyarország vagy Szlovákia vétója akadályozza-e az európai egységet. Kaja Kallas külügyi főképviselő és más európai vezetők is optimistán fogalmaznak, de megvan a forgatókönyv arra is, ha nem a tervek szerint alakulnak a tárgyalások.
Az EU tagállamainak a következő években jelentősen növelniük kell védelmi kiadásaikat, miközben Horvátország már teljesítette a NATO által előírt 2%-os szintet, valamint tervezik egy belföldi lőszergyár felépítését – hangsúlyozta az Európai Tanács rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök. Ukrajna támogatásával kapcsolatban jelezte, hogy konszenzus hiányában az Európai Tanács elnöke alternatív megoldással tehet nyilatkozatot, miközben Magyarország továbbra is eltérő álláspontot képvisel a háború ügyében, a fontosabb döntéseknél pedig van egy b-terv, amin továbbhaladhat az EU.
A rendkívüli uniós csúcs előtt Brüsszelben közös sajtótájékoztatót tartott António Costa, az Európai Tanács elnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, amelyen Európa biztonsági és védelmi helyzetét, valamint Ukrajna támogatását vitatták meg. A vezetők egyértelmű üzenetet küldtek: Európa egységesen és határozottan áll Ukrajna mellett.
A jelenlegi német kancellár várható utódja személyesen járja körbe az összes szereplőt, akivel együtt kell dolgoznia a következő ciklusban. Európa vezető hatalmanként nagy teher nehezedik az érkező német vezetésre, de láthatóan mindent megtesznek azért, hogy meglegyen a közös nevező, mire beiktathatják az új kancellárt.
Hatalmas fegyverkezési programba kezdett Görögország.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb hét, újabb furcsaság a DOGE háza táján.
Washingtonhoz is volt pár keresetlen szava Carneynek.
Újabb tárgyalás, újabb kudarc.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
